A levél címzettje az a Nagy Zoltán, aki felhívta figyelmünket a korábbi cikkünkben olvasható állapotokra.

A levelet természetesen változatlanul közöljük, alább olvashatják.

"Kedves Nagy Zoltán!

A cikk címére reagálva – Hajlamosak vagyunk arra, hogy –"Más szemében a szálkát is, míg sajátunkban a gerendát sem vesszük észre!"

Nem a felelősség elhárítása a célom, elismerem a magam felelősségét, például abban, hogy nem sikerült megmenteni a helyi orvosi szolgáltatást, csökkent a helyi tömegközlekedés gyakorisága. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az inotai háziorvosi (magán) praxis most is anyagi gondokkal küzd, az önkormányzat pedig közös pénzünkből (városi költségvetés) 16 millió forinttal támogatta 2013-ban a Bakony Volánt a jelenlegi szolgáltatási színvonal érdekében.

Az erőmű korára nem kívánok visszamenni, mert az egy más rendszer volt, akkor még szocializmus működött az országban, „teljes foglalkoztatás” volt, s aki kerülte a munkát, azt hamar a hatóságok kényszerítették a szokásai megváltoztatására.
A rendőr nem személyiségi és állampolgári szabadságjogokkal foglalkozott, hanem előállított és sokszor fizikai erőszakot, tettlegességet alkalmazott, az elkövető nem mehetett az ombudsmanhoz és nem hivatkozhatott arra, hogy ő csak megélhetési tolvaj.

Akkor a közösségért végzett munkát kötelező kommunista szombatnak hívták.
Egy telefonba került és a vezér (igazgató) kiküldte az építő és a karbantartó brigádot, a közterületek építésére, szépítésére a költségeit pedig elbírta a nem piaci alapon működő vállalati kassza és a nemzetgazdaság, vagy a felvett hitelek (70-es évektől már csak a hitelek tartják fenn a Magyar Népköztársaságot).
Az erőműben és a kohóban, a fénykorban 3-5 ezer fő között mozgott a foglalkoztatotti létszám, ennyi ember – Beátrice után szabadon – ha kijött a gyárból, vígan eltartotta (nem is rosszul) az itt működő kocsmákat, áruházat és az „ingyen” hővel működő uszodát.

Az uszoda sosem volt önkormányzati tulajdon. Jelenlegi tulajdonosát a hivatal építéshatósága felszólította a terület rendbe tételére, amennyiben ezt a megadott határidőre nem teszi meg, a járási építésfelügyeletnek adja át az ügyet, aki kényszerintézkedést, büntetést alkalmazhat (remélem, nem kerül erre sor).

A farmokat örökbe kapta az önkormányzat a kohótól – az ötvenes években betelepülő, készenléti lakótelepre költöző emberek (a hiánygazdaság miatt) itt az erdő közepén alakították ki a háztájit, disznóólat, tyúkudvart, kerteket.
Mikor a rendszerváltás után átkerült az önkormányzathoz a kb.100 kalyibát, farmot számláló kaotikus terület, megpróbálta rendezni a viszonyokat.
Lajstromba vették a tulajdonosokat, bérleti szerződést kötöttek velük és szabályokat állítottak fel.
Mivel az erdőművelésű ágban ilyen tevékenységet nem lehet folytatni, a kezdetektől törekedett a farmok megszüntetésére.
Az öntudatos bérlők, akiknek egy része sem a bérleti díjat megfizetni, sem a szabályokat betartani nem volt hajlandó, rendre megakadályozták ezt. Az állandó konfliktusok miatt,a hatóság és a mindenkori képviselő testület, így az időre bízta a megoldást, ez lett a végeredménye.
Új bérleti szerződést nem lehetett kötni, aki már nem akarta tovább bérelni a területét annak eredeti állapotában kellett volna visszaadni a bérleményt. Egy kezemen meg tudom számolni, hányan tették ezt, legtöbben eltűntek, mint az a bizonyos a ködben, helyüket hajléktalanok,lomizók vették át, tovább növelve a szeméthalmot (de soha nem látott senki semmit, nem szólt, nem jelzett). A törmelék elhordása 100ezrekbe kerülhet, szintén az adófizetők pénzén.

Kik is okozták az áldatlan állapotot?? – kiknek nem szúrta a szemét??
A jelenleg zajló közfoglalkoztatási program keretében, nekiállunk a terület rendbetételének, a hulladékártalmatlanítás költségeit, a közös pénztárcánkból álljuk (már aki fizet adót).

A komposzt
2013 szeptemberében az önkormányzat lehetőséget kapott a Belügyminisztériumtól, hogy részt vegyen a Start munkaprogramban, ez egy speciális közmunka program („azért pályáztunk, mert kevés volt a dolgunk és szerettünk volna még egy feladatot a nyakunkba venni”). A program keretében 46 embernek adunk munkát 1 éven keresztül.

A projektünk három elemből áll.
Mezőgazdaság1: zöldség, gyógy és fűszernövény termesztés 5,5-6 hektáron, a sportpálya és a vasúti töltés közti területen.A beruházás része, kút és öntöző rendszer kialakítása (vasazók kíméljenek), későbbiekben fólia sátor létesítése, mert nosztalgiával gondolunk a hajtatóra.
Mezőgazdaság 2: fás szárú energia ültevény (akác, hogy örüljön az EU) 7,5-8 hektáron az erőművel szemben, hogy megtermeljük pl.: faluház biomassza kazánjába a tüzelőt.
3. zöldség gyümölcs feldolgozó kisüzem volt „bánya orvosi” rendelő területén, hogy gyermekeinknek friss egészséges termékeket tudjunk biztosítani a közétkeztetésben, és aki még hajlandó a kertjétmegművelni segíthesse ezt a programot.

Az erőmű volt óvóhelye (nem katonai), sosem volt önkormányzati tulajdon, a hiányzó akna fedelekhez megint csak a fenti szemeket tudom idézni – Kik is okozták az áldatlan állapotot?? – kiknek nem szúrta a szemét?? Tulajdonos hasonló módon felszólítva, mint az uszoda tulajdonosa.

De talán a legszomorúbb, hogy "a Baglyasban is, ahol nagyon sokan életvitelszerűen élnek, rengeteg a betörés"

Nem szeretnék senkit megbántani – Ön szerint kedves Zoltán, kik járnak a Baglyasba betörni??

Pár gondolat a Baglyashoz:
A város körül a Baglyas-hegyen kívűl több zártkertes terület létezik – Bánta, Kis-Badacsony, Józan, Bögre, Csákányhid-dűlő, Széphegyi-dűlő.
A tulajdonosok egyesületekbe, szövetkezetekbe tömörülve szervezik az életüket, fejlesztik a szolgáltatásokat, víz, villany, közvilágítás, tartják rendben az útjaikat, elszállítják a keletkezett hulladékot, saját vagy közös költségeik terhére.

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2010 évben - 126/2010 (V.04.) számú határozatában - elhatározta, hogy a Baglyas zárkertben, a városrész településtisztaságának biztosítása, a terület hulladékmentesítése érdekében 4 m3-es hulladékgyűjtő konténert üzemeltet. A konténerek téli időszakban kéthetente, nyári időszakban hetente kerülnek ki a városrészbe. Az ide elhelyezésre kerülő hulladék ártalmatlanításáról a Várpalotai Közüzemi Kft. gondoskodik. A város költségvetéséből (mindannyiunk pénztárcájából) évente 600.000.-Ft-ba kerül a hulladékgyűjtők üzemeltetése.
A város 1 000.000 Ft-tal támogatta a baglyasi vízellátás fejlesztését. Az eddig kiépített közvilágítás kiépítésének költségeit magára vállalta és díjait állja. Minden évben több százezer forintot fordít az ott lakók által használt földutak rendezésére, a gyűjtőutak hómentesítésére.
Ki is akkor a másodrendű állampolgár?
Kik nem tudják megszervezni saját közösségüket?
Kik nem akarják viselni az általuk igényelt szolgáltatások díjait.

A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció ma hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma. Idén immár negyedik alkalommal valósul meg. A szemétgyűjtési akció keretében szerte az országban „tavaszi nagytakarítanak”.

Az országos kampány lehetőségeit Önkormányzatunk a lehető legszélesebb körben kívánja népszerűsíteni és azt teljes mértékben kihasználni. Fentiekre tekintettel megszólítjuk Várpalota város teljes lakosságát, így a Készenléti lakótelepen és a Baglyas-hegyen élőket is, hogy csatlakozzanak ehhez az országos kezdeményezéshez.

A városban hosszú évek óta működik az „Adj egy órát Várpalotáért program”. A rendelkezésre álló forrásból, a képviselői körzetekben végzett, önkéntes munkák anyagköltségeit lehet finanszírozni.

Kedves Zoltán! – várom az Ön, a készenléti lakótelep és a Baglyas-hegy lakóinak aktív összefogását és tenni akarását, egyben meghívok mindenkit 2014. március 20-án (csütörtök) 17-órára a Készenléti Iskola tornatermébe lakossági fórumra.

Remélem senkit nem bántottam meg levelemmel, ha mégis, attól elnézést kérek.

Tisztelettel:

Katona Csaba"